Még a felhők is megkönnyezték az utolsó reggelünket… mondhatni vigasztalhatatlanok voltak, olyan elementáris erővel szakadt az eső! Bálint anyukája hajnalban indult autóval Budapestről s valóságos vízfüggöny kísérte az autópályán, de végül sikerült időben a Szent István Hotelhez érnie, hogy bepakolhassuk szerény mennyiségű cuccunkat – ami ugye azóta csak gyarapodott az ajándékba kapott borok, szuvenírként, ajándékként vásárolt egyebeknek köszönhetően.De megoldottuk, s időben odaértünk a Gárdonyi Géza Színházhoz, hogy leleplezzük Jumurdzsákot – Süveges Gergőt, aki a Jumurdzsák blogja-játék főszereplőjeként ez ideig sikeresen rejtőzködött – és, hogy  elbúcsúzzunk a Költözz Egerbe!-projecttől. Adtunk pár riportot – persze a leggyakoribb  a „Mi tetszett legjobban?”-kérdés volt, s tulajdonképpen erre egyetlen interjú alkalmával sem tudtunk érdemben válaszolni. Egy tizenöt fogásos gourmet-vacsora végén mondja meg az ember, hogy melyik ínyencség ízlett neki a legjobban… !

Megismerhettünk egy gyönyörű és izgalmas várost, amelyre méltán lehet büszke minden magyar ember! Jövőre biztos, hogy visszatérünk és már alig várjuk, hogy láthassuk a megújult Dobó teret, az Érseki Palotát, és minden olyan megvalósulást, mely ittlétünk alatt még csak álom volt!  Köszönetet mondunk Eger város Önkormányzatának, Habis László polgármester úrnak, Rázsi Botond alpolgármester úrnak, Saxinger Veronikának, Zentai Lászlónak, Gál Istvánnak, Dudás Gabriellának,  mindenkinek, aki valamilyen módon részt vett ebben a projectben! Természetesen köszönjük a szolgáltatóknak is a szíves vendéglátást, igazán luxusszínvonalú ellátásban volt részünk minden téren a két hét során! Továbbá köszönjük azoknak, akik bíztak bennünk, követtek minket akár a facebook-on, akár a blogon (akár személyesen, bár nekünk nem tűnt fel ilyesmi), akik tanácsokkal láttak el és küldték a pozitív energiát.  Bálint egyhuzamban levezetett Révkomáromba, hogy ismét birtokba vehessük kis albérletünket – és meggyőzzük a galambokat, hogy ne a mi erkélyünkön verjenek huzamosabb ideig tanyát, mert bizony visszatértünk! Mindig ez van, ha egy hétnél tovább vagyunk távol… Akklimatizálódunk, gyönyörködünk a szuvenírekben, rendezgetjük a fényképeket – hát bizony, ez a visszaszokás nem megy ám csak úgy hübelebalázsba… Tervezünk még egy videót is összevágni a közeljövőben az Egerben készült felvételekből, ráállunk a dologra, amennyire időnk engedi. A facebook-oldalunk like-száma jelenleg 948-on áll. De nem kell, hogy ez legyen a végállomás… a két hét lezárult, de a digitális fórumok tovább működnek – az oldal is, a blog is osztódhat, terjedhet, hogy folyamatosan teljesüljön a cél: Eger város népszerűsítése! Pénteken, 22-én elindul a hatodik évadunk a Komáromi Jókai Színházban, megkezdődnek a dolgos hétköznapok. De itt van a polcunkon néhány egri bor… amikről sok minden eszünkbe jut majd ezeken a hétköznapokon! (Halljátok, kedves olvasók, már szól a vége-főcím zenéje!) Köszönjük, hogy velünk voltatok! –  most kellene, valami ünnepélyes, de mégis fiatalosan laza végszó… ami nem számít klisének ilyen helyzetben… talán, amit a legtöbbször hallhattunk vendégeskedésünk során: SZERVUSZTOK, VÁLJÉK EGÉSZSÉGETEKRE! 

 A nap további képei a facebook-oldalon:

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.636567376441278.1073741847.622531187844897&type=1