Mivel tegnap este elég későn és fáradtan értünk haza, csak egy kis beköszönőre maradt időnk és energiánk, szóval most pótoljuk a tegnapi, tartalmasabb posztot. 

Elág sűrűn telt a napunk, reggel elmentünk a Senator Házba reggelizni, ahol elfogyasztottuk a svédasztalos reggelinket, friss narancslével, tejjel, ropogós császárzsömlével, és isteni házi lekvárral. Rögtön utána rohantunk Habis László polgármester úrhoz, aki az önkormányzaton, az irodájában fogadott minket, ahol az Eger TV is megjelent. Beszélgettünk egy jót a város újulásairól, arról, hogy hogyan érezzük magunkat, és elintézte nekünk, hogy felmehessünk majd, a felújítás alatt álló Dobó téri Minorita templom állványzatára fotózni. A polgármester úr körbevezetett az épületben, megmutatta a festményeket, a marcipánból készült címereket, és nem utolsó sorban magát a gyönyörű dísztermet, ahová az irodáján keresztül egy "titkos" ajtón át mentünk be, ami nem kis csalódásunkra nem egy könyv elmozdításával, vagy egy titkos gomb megnyomásával nyitódik.

Ezután bringával tekertünk is fel a várba, mert ott várt ránk a Kossuth rádió egyik munkatársa, a vár vezetősége, és egy nagyon kedves idegenvezető hölgy, aki körbevezetett minket a vár kiállításain, amik hétfő lévén be voltak zárva, nekünk kinyitották. Először a Hősök termébe mentünk be, ahol középen Dobó síremléke található, körben pedig óriási szobrok helyezkednek el, akik olyan embereknek állítanak emléket, mint például Tinódi Lantos Sebestyén, vagy az egri várat védő nők.

Ezután lementünk a panoptikumba, ahol nagyon élethű viaszszobrok mutatják be a kor híres alakjait, mindenki megtalálható ott az Egri csillagok szereplői közül, Vicuskától Jumurdzsákig. Egészen rémisztőek tudnak lenni, a szemük nagyon el van találva, néha arra vár az ember, hogy megmozduljon valamelyik, és kiderüljön, hogy csak egy unatkozó dolgozó állt be ijesztgetni. 

Sajnos a 3D-s mozit nem tudtuk megnézni, majd valamelyik nap pótoljuk, de kárpótlásul megnéztük a Elődeink fegyverei - fegyvereink elődei nevű fegyverkiállítást, ahol rengeteg érdekes puska, kard, és más fegyver volt, az egyik kard például Szent István testőrségének a tagjáé volt, tehát 1000 éves körüli kard. Nekem nagyon tetszett még a japán szamurájkard is, a hozzá tartozó páncéllal, és a Mauser puskák az első világháborúból nagy kedvenceim.

A múzeumok után íjászkodtunk is a várban, talán kis koromban fogtam utoljára íjat, de meglepően jól ment, a Kata is nagyon ügyesen lőtt. Azóta azon gondolkozom, hogy vásárolok egy íjat, mert nagyon megtetszett a dolog, de ez még várat magára.

Miután lementünk a várból, Kata nagy örömére egy szépészeti kezelésre voltunk hivatalosak Kelemeny Anihoz, aki az Oriflame független direktora. Kata arcát Ani először megtisztította, leradírozta, tonizálta, majd hirdratáló krémmel kezelte le. Közben az egész arca, a különböző kencéktől kék-zöld-rózsaszín színben pompázott. Ani közben mesélt nekünk az egész márkáról és annak rendszeréről, és arról, hogy tulajdonképpen mi is ez az egész. Nagyon érdekes volt. Megkóstoltunk még két étrend kiegészítő shake-et, és elköszönéskor még ajándékot is kaptunk. Én egy nagyon finom illatú parfümöt, és egy férfi kézkrémet, Kata pedig egy új BB krémet, egy szempillaspirált, egy szemhéjtust és egy arclemosó tonicot, amitől teljesen be volt zsongva! Ezúton is nagyon szépen köszönjük.

Eléggé elhúzódott a bemutató kezelés, ezért késve érkeztünk Sike Tamáshoz borkóstolóra, de természetesen nem haragudott, körbevezetett minket a pincében, és megmutogatott mindent ami a borkészítéshez elengedhetetlen. Elkezdtük a kóstolót, az asztalon nagyon finom sajttál volt, amiből az este alatt még 3 elfogyott. Egy nagyon friss nagyon könnyű Pezsikével kezdtünk, ami egy gyöngyözőbor és a Kata rögtön megszerette, utána szépen sorban jött a többi, sajnos nem írtuk fel milyen sorrendben, mert Tamás "előadása" annyira lekötött minket, hogy teljesen megfeledkeztünk minden dolgunkról, de megkóstoltunk egy Egri Csillagot, egy 2008-as és egy 2009-es Egerszóláti Olaszrizlinget, egy Egri Szürkebarátot, Egri Chardonnay-t, ami után jött egy Egri Kékfrankos Rosé, ami mellé már tálalták is a vacsorát, amit Sike Tamás maga főzött nekünk. A vacsora sült kacsacomb volt, káposztás tészta körettel, és meggyes hagymalekvárral, és 40 fokon 5 órán keresztül konfitált kacsamájjal volt megkoronázva. Desszertnek pedig madártej volt. Mondanom sem kell, milyen finom volt (nagyon), szerintem mindenki el tudja képzelni, hogy ha valaki ilyen finom borokat készít az a konyhában sincs elveszve. Vacsora után jöttek a vörösek, és egy kis extra is. A természetesen kihagyhatatlan Egri bikavér után, még két vörösbort kóstoltunk, de szégyenszemre elfelejtettük, hogy micsodát, de egy titkos recept alapján készült Fügebort nem tudtunk elfelejteni, ami isteni finom volt, sem a pálinkákat, amik legalább olyan minőségiek voltak mint a borok. Összességében nekem eddigi legkedvesebb esténk volt Egerben, biztosan meglátogatjuk még a Sike pincét, és Tamást, amíg Egerben vagyunk, ti se hagyjátok ki, bánhatnátok utólag rendesen. 

Mivel rengeteg fotó készült belinkeljük a facebook-os fotómappát, ahol mind a közel 200 fotót megnézhetitek a tegnapunkról!  A fotómappa itt elérhető!

A mai napunk nagyon-nagyon eseménydúsan telt, szóval a fáradtságtól és a bortól megmámorosodva most csak egy rövid beszámolót, csalogatót jegyzünk Nektek és holnap jövünk a többivel! Reggel a Senator házban kezdtünk reggelivel, majd a polgármester úrnál jártunk, aki vendégül látott minket egy kis kötetlen beszélgetésre, illetve az önkormányzat épületének bemutatására. Ezután bejártuk a várat, a vármúzeumot, a börtön-és fegyvermúzeumot, és a panoptikumot és íjászkodtunk, illetve meghívást kaptunk a vár igazgatóságától, számos, a várat érintő programra, de ez egyelőre ez legyen meglepetés! Ezután Kelemény Andi meghívására részt vettem egy Oriflame szépészeti kezelésen, ami csodás volt!! Majd utána már biciklire is pattantunk, és tekertünk ki a Szépasszonyvölgybe, Sike Tamás Pincészetébe, aki finom vacsorával, rengeteg különleges borával és csodás társaságával várt minket! Nem véletlen, hogy mindenki az Ő pincészetét ajánlotta Nekünk! Összességében az eddigi legjobb, és legtartalmasabb napunkat töltöttük Egerben, mindenkinek nagyon szépen köszönünk mindent! Ízelitőül ezt a kis posztot szántuk Nektek mára, és pluszban feltöltjük a fotókat a mai napról, és holnap reggel jelentkezünk a teljes élménybeszámolóval! Szép estét Nektek!

A mai napunk langyos vasárnapi punnyadásnak indult, de Egerben még ebből is ki lehet hozni a legjobbat! Délután elmentünk strandolni a barátainkkal, és végre Kata is kipróbálta a két nagy csúszdát. Az egész csúszást végig visongta és utána visszament még kétszer annyira megszerette. Nagyon jók ezek a csúszdák, ráadásul ingyen van, akinek van türelme kivárni a sort, az ne hagyja ki őket! Egyszerűen nem tudunk betelni a Stranddal!
Miután elbúcsúztattuk a barátainkat elmentünk a Servita Udvarházba vacsorázni. Egy nagyon kellemes kert fogadott minket, grill konyhával, és szuper jófej személyzettel, ki is ültünk a teraszra, ahonnan jól látszik a minaret, elkezdtünk iszogatni, és dumálgattunk a pincér lánnyal. Kata végül a grillezett foghagymás pisztráng mellett döntött, salátával, én viszont egy nagyobb dologba vágtam a fejszémet, amit úgy hívnak, hogy Brutál Steak. Ez egy fél kilós mangalica steak, rengeteg krumplival, sült cukkinivel, és padlizsánnal, ez egy két személyes tál, de voltam olyan bátor és kikértem egymagam. Kicsit kétkedve vették fel a rendelésemet, de végül fogadást kötöttünk, hogy meg tudom-e majd enni, és kihozták. A hús még viszonylag könnyen ment, amiben nagyban hozzájárult, hogy isteni finom volt, de azért eléggé beleizzadtam a dologba, főleg mert csípős savanyúságot ettem mellé. A zöldséget végül a Kata ette meg, amúgy sem vagyok nagy zöldségpárti, a krumplit pedig nagyjából elcsipegettem a végére, mondjuk maradt pár szem, de szégyenben nem maradtam. Egy finom kajszibarack pálinka segített elfogadtatni a gyomrommal a történteket, és még egy desszertnek is maradt hely a szervezetemben, körülbelül a nagylábujjam környékére saccolom azt a területet, ahol még nem voltam teljesen tele, szóval ettem egy mézes zserbót, a Kata egy brownie-t gyümölcs szósszal, amit végül én fejeztem be, mert ő jóllakott a pisztránggal. Puhány...

Biztosan járunk még a Servita Udvarház felé, szuper hely, és mivel nagyon meg szeretnénk nézni a Marcipániát, ami egy udvaron van vele, biztosan beugrunk majd, ha nem is egy fél kilós steakre, de egy kávéra vagy egy sütire mindenképp.

A tegnapi este kicsit hosszúra nyúlt, habár hétfőn megyünk a Sike pincészetbe borkóstolóra, mivel vendégeink vannak a hétvégén, előkóstoltuk a roséjukat. Egy elég késői kelés után, Kata nélkül, mivel nem igazán volt jól, nekiindultunk a városnak, és megmutattam Bencének és Vilmának mindent Egerből, amit eddig én is láttam. Délután elmentünk a régi dohánygyárba, mostani plázába, mert meghívást kaptunk Forgó Zsolttól, a pláza marketingesétől, aki gyakran olvassa a blogunkat, és látta, hogy múltkor nem tudtunk bemenni a műemlékmúzeumba, és invitált minket, hogy nézzük meg. A pláza szerintünk sem véletlenül nyerte el a legszebb pláza díját, a kertben lévő Zsolnai porcelán kút és maga a kert, nagyon szép, és az emeleten lévő plázakönyvtár, és a kis nyugis beszélgetős-beülős helyek a mi tetszésünket is elnyerték. A műemlékmúzeumban nagyon érdekes tárgyak voltak kiállítva, a cigigyártó gépek közt, mindenféle régi szivarok, cigisdobozok, és dohányzással kapcsolatos emléktárgyak is helyet kaptak. A dolog érdekessége, hogy a dohánygyár emléktárgyain kívül rengeteg régi tv és rádió is ki van állítva, ami szuper kis nosztalgia érzetet kelt, nekünk is van egy olyan orion tv-nk a padláson, mint az egyik ott lévő darab. Más érdekességek is vannak, például egy régi bicikli is ki van álltva, amivel nagyon szerettem volna menni egy kört, de sajnos nincs használható állapotban, pedig már elterveztem, hogy frakkban cilinderben, egy régi szivarral a számban hajtanék végig a főutcán. A pláza-dohánygyár látogatás után még lementünk a Szépasszony völgybe némi utánpótlásért, és egy rövidebb városnézésbe kezdtünk, majd egy filmnézős vacsorával koronáztuk az estét, pizzát rendeltünk az Elefanto nevű helyről, és megnéztük a Jó a rossz és a csúfot. Most nemsokára elindulunk, és bevesszük a várost, tegnap végül nem mentünk a Bíborosba, talán majd ma! Szép estét Nektek, élvezzétek ki a hétvégét, gyönyörű szép az idő, menjetek strandolni, lángosozni!!

Délutánra sajnos beborult az ég, és elkezdett zuhogni. Az erkélyen ücsörögtünk, olvasgattunk, élveztük az esőillatot, de csak nem akart kitisztulni az idő, szóval nem nagyon tudtunk szabadtéri programot szervezni, ezért csak a közelben lévő Török Fürdőbe mentünk le, ahol most voltunk másodjára. Ugyanolyan kellemes és pihentető volt, mint az első alkalommal, és mire kijöttünk, már sütött annyira a nap, hogy még a strandra is át tudtunk menni csobbanni egyet. Ezután visszajöttünk a Hotel Aquába és mivel ez az utolsó napunk itt, gyorsan csináltunk még pár fotót a helyről, amit az erkélyünkről láttunk minden nap. Nagyon kellemes volt itt ez a három nap, a legjobban talán a könnyű nyári ebédeket és vacsorákat élveztük a Zsályában. Imádtam, hogy minden asztalon volt egy üveg szóda és a házi kenyerük is mindig friss ropogós és nagyon finom volt. Az ételek nagyon szépen voltak díszítve, és az ízük sem maradt el a látványuktól, habár a harmadik napra el kezdtük sejteni, hogy a hely alagsorában valószínűleg egy titkos málna és rukkola raktár üzemel, mivel mindkettőt szeretjük, egyáltalán nem volt zavaró, hogy bizonyos elemek gyakrabban ismétlődtek a receptekben. Mindennel meg voltunk elégedve, és szívesen ajánljuk a helyet üzleti megbeszélések vagy nyári, kora délutáni ebédekhez, vacsorákhoz. 

Holnap korán kelünk, mert 11-ig át kell költöznünk a következő szállásunkra, ami egy lakás lesz a Katona téren, szemben a piaccal, elképzelésünk sincs milyen lesz, de 10 napot leszünk ott, szóval lesz időnk otthonossá tenni.

Beköltözés után, már rohanunk is az Eger Tv-be, fél kettőre hívtak be minket, nem tudjuk, hogy rögtön le is megy-e adásba, de mindenképp érdemes oda kapcsolni, ha valakinek van ideje, hátha. Nagyon jó tippeket kaptunk a lépegető kipróbálási helyére, szóval megcélozzuk az egri lépcsőket. Estére lehet, hogy beiktatunk egy borkóstolót, mert eddig csak saját szorgalomból ittuk az egri borokat, és már kíváncsiak vagyunk a borokra, szakértői szemszögből is, de reméljük nem kell majd kiköpni.

Eddig nagyon benyugdíjasodtunk, korán fekvés, egésznapos punnyadás a strandon, szóval holnap este mindenképp lemegyünk a Bíborosba, meginni pár valamit, hogy végre a korosztályunkban is mozogjunk kicsit, és hátha megismerünk egy-két új egri arcot, szóval ha valakinek van kedve, nyugodtan odajöhet egy koccintásra.